
2012. február 29., szerda
Jó,jó megígérem mostantól fogok írni rendszeresen. Nem mintha bárki számon kérné rajtam, és nem is azért, mert így illik, hanem mert ez is egyfajta művészet a maga módján és felemelő. Persze az elmúlt 10 napra van mentségem, hiszen nem várhatja el tőlem senki, hogy bármi felemelőt csináljak, amikor minden percben újra és újra rá kell döbbennem, hogy nem tudok táncolni. Azt már sokszor hallottam, hogy több mint 2 hétig ki lehet bírni evés nélkül, de a tánc nélküliséget sehol sem említik. Azt hiszem rekordot döntöttem: ez a 10. nap. Úgy érzem magam mint egy bálna. Ezt a táncosoknak nem szükséges kielemeznem, ők értik miről beszélek. Persze a világért sem szeretnék diszkriminálni senkit, nem állítom, hogy aki nem táncos, nem tudhatja milyen bálnának érezni magad, de az általam készített statisztikák azt mutatják, hogy kisebb az esélyük rá. Tegnap voltam a könyvtár "művészetek" részlegében, és kivettem egy halom balettos könyvet, amiknek már a látványa is mosolyra késztet. Az egyikben azt írják, hogy a táncos egyre szebb és szebb formát ölt a sok edzés révén, míg végül tekintete is teljesen megváltozik, élénk, tudatos, sugárzó és életerős lesz. Azt is írja, hogy minél többet nézem magam a tükörben, annál szebb leszek végül, mert a tudat pozitívan változik, szépen lassan formálva a testet. Szóval a Gábornak üzenem (még akkor is ha nem olvassa, mert szinte biztos, hogy nem), hogy ezért nézem magam folyton:)),bocsássa meg nekem, amúgy is most volt a megbocsátás ünnepe Bulgáriában. Mikor mindenki megbocsátja a másiknak a dolgait. Ez valami karácsonyhoz hasonló lehet, akkor is mindenki hirtelen állatira szereti egymást, csupán egy ünnep miatt, de félreértés ne essék, imádom a karácsonyt ha van hó meg ajándék és nincs hasmenésem. Mondom ezt azért, mert szinte minden évben van, sosem sikerül a rokonaim tudtára adni időben, hogy a balerinák nem tudnak zabálni :).Visszakanyarodva a könyvtárhoz, igencsak meglepődtem, mikor kerestem az utcát és egy néni kérdezte, hogy de hát melyik könyvtár??????? Hahahaha, hát A könytvár. Mintha több könyvtár is lenne itt. Na mindegy ne menjünk bele, hogy miért jöttem ebbe az elfuserált városba a Balkánra, mert még a végén valaki a fejemhez vágná, hogy na ugye én megmondtam, hogy nem menj oda ...:))Semmi gond amúgy, mert minden tök vidám és új terveim vannak. Van egy suli Szófiában, azaz egy ösztöndíjas program, 4 perccel ezelőtt elküldtem a jelentkezésemet. Tudom totál őrült vagyok, mert az Szófia, meg mert már január végén lejárt a jelentkezési határidő és 1 hónapja megy a program, mert nem ad diplomát , és főleg azért mert beiratkoztam a könyvtárba fél évre, ami veszik ha elhúzom a csíkot, de minden kaput nyitva kell hagyni:)).ja most mennem kell, első tánc próba indul a rehabilitációban!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése