Kaptam egy kritikát, hogy nem vagyok elég vicces. Anyukám mondta. Épp most olvastam egy blogot a kiment bokákról, na azt kéne elolvasnia, egyből megváltozna az értékrendszere arról mi vicces és mi nem :). Majd mindenhova teszek mosolygós jelet, ezzel utalva arra, hogy itt van a kötelező nevetés helye :). Igazából a szenvedéseimről akartam írni :) "az örökké pörgő Mira bokasérülése miatti kényszerpihenőjének hátulütői" címmel, de nem tehetem, mert az nem annyira vicces :). Ma napoztam az tök jó, csak anyám meg ne tudja, mert ő fél a sugaraktól amik ott Magyarországon sütnek :). Szép barna leszek és minden férfi velem akar majd járni. Lassan a táncolás miatti örökös elfoglaltságom sem lesz gond a kapcsolataimban, mert elkezdtem hízni és már nem hasonlítok táncosra, így nyugodtan letagadhatom. Hát ez sem annyira vicces :) Lehet hogy Várnában felejtettem a humorérzékemet? Mindegy, akármi is maradt ott, nem megyek vissza.Hihihihi. Hát ha ez a tény nem vidám, akkor semmi :). Most hogy az utolsó simításokat is elvégeztem a vidéki házikóba való beköltözésemmel kapcsolatosan, arra jutottam, hogy túl messze van nekem :). Mivel a zizi apámmal igyekszem minden kapcsolatot megszakítani (nagyon rossz hatással van a felépülésemre, mert szerinte a táncos az nem szakma:)), így a variáció, hogy ott alszom néha, kiesik, ide meg este 22 után nem jár semmi és az út 1 óra a városba. Van egy klassz lakásunk a belvárosban ami üres, megpróbálok tárgyalásokat folytatni, hogy belakhassam :)). Állítólag nincs ott semmi, egyetlen átkozott bútor sem, ami engem feldob. Szerintem ez meglehetősen inspiráló egy táncosnak. Már el is képzeltem hogyan táncolok a nagy üres térben és szeretek bele minden egyes alkalommal a rengeteg helybe, ahogy hazaérek. Persze valami matrac nem ártana :). a ruháim és én a földön is elvagyunk, alapvető konyhai felszerelésem meg van már Várnából. Nem nem loptam el a bérelt lakásból semmit :). Fontolgattuk a szekrény szétszerelését, de nem ment volna, az apámnak így is egy lavorral a fején kellett utaznia 7 órát, a táncszőnyegem pedig minden egyes hirtelen fékezésnél egy komoly veszélyforrássá vált a szélvédő épségére. Azt is látom lelki szemeim előtt, ahogy kínai rizstésztát eszem a földön ücsörögve és 60-as évek válogatásait hallgatunk valami szépfiúval az üres lakásom padlóján :)Na jó néha ő is ehet a rizstésztából. Vagy, ahogy az új táncos barátaimmal piruetteket tanulunk a szobában diagonálban, aztán teljes kiőrlésű zöldséges pizzát eszünk a földön a szétszaggatott dobozcafatokat használva tányérként. /Vagy előbb eszünk pizzát és utána festjük a falakt színesre :). Ez most vicces? Tipikus kommersz gagyi vicc:) Most kezdek rájönni, hogy készülnek ezek a kegyetlenül béna viccek: a viccek kitalálójának anyukája panaszt tesz, hogy nem elég viccesek, így kénytelenek mindenféle erőltetett pohént kipréselni. /Csodálatos. Hihetetlen mennyire elvarázsolt egy kislány vagyok, elképzelem ezt a (mások szemében szörnyűséget) és máris a fellegekben járok:). Tegnap kaptam emailt a suliból, hogy várnak és gyors felépülést kívánnak, ami nagyon nagyon jó!!! Azt hiszem jó lesz felkészülnöm egy bal lábat izoláló koreográfiával meg néhány hatásosabb viccel.